Vasalt csirke

Az úgy történt, hogy ember tervez, valamennyit végez is, de végül győz Murphy és csapata.

Elterveztem a hosszú hétvége menüjét, félútig még csak-csak eldöcögött a szekér, de akkor jött a kátyú, megfeneklett a jármű: a hűtő természetesen hétvégén adja meg majdnem magát.

Azért jó a no frost rendszer, mert ott a "jégcsatorna" fagy el: a mélyhűtőből küldi egy ventillátor a hideg levegőt a normál hűtőbe, .... nem írom tovább, a lényeg három nap totál idegbetegséggel telt, majd szelektálás, takarítás, bekönyörgés kedves barátok hűtőjébe, folyamatos víztörlés.

Most még üresen áll, de bízom benne, néhány óra múlva ismét hidegen brummogva kínálja bendője tartalmát. Ennyi volt az off.

Változás a menüben a vasalt csirke volt. Receptje nem bonyolult, de tárgyi szükséglete azért van: a faszenes vasaló.

Bepácoltam (olaj, mustár, őrölt feketebors, pici pirospaprika, paprikakrém - ördögcsók, szójaszósz) fél napra a vékonyra felszeletelt csirkemellet.

Z beizzította a faszenet, mely alulról a tárcsát fűtötte. 

Izzó faszénnel megtöltöttük anyai nagypapám régi munkaeszközét, a faszenes vasalót. Hamar átizzott a talp - indulhatott a sütés.

A faszén izzásban tartásához lóbálni kellett a vasalót, ahogy régen őseink is csinálták. Minden tiszteletem azoknak, akik régen így vasaltak: embert próbáló fizikai munka.

Még annyi a recepthez, hogy sózni csak a tárcsán szabad, különben a hús értékes leveit a pácba szívja a só, a hús pedig száraz lesz!

A vasalt csirkét idei kovászos uborka és petrezselymes rizs körítette.

Kívánok mindenkinek szép napot, sört-virslit a május elsejei ünnepre!