2012-09-14

Mondja marha, miért oly bús

... hangzik a régi reklám szöveg; de a folytatása most nem a hal, hanem valóban a marha.
Már hetek óta rágom virtuálisan Z fülét, hogy "úgy ennék már egy jó kis marhapörköltet". Nos ez most valóra vált; viszonylag egyszerűen, mert vettem  egy szép adag marha lábszárt.

Természetesen most is bográcsban készült, eleve legalább három órát szántunk a főzésre. Az alapanyagok: 80 dkg kockára vágott marhalábszár, 3 fej kockázott hagyma, egy nagy fej paradicsom (fekete), egy szép szál paprika, házi zsír, só, cecei pirospaprika.


Z pompás tüzet gyújtott és folyamatosan táplálta feneketlen étvágyát frissen hasogatott fával - mármint a tűz étvágyát.

A pörkölt készítését most nem írnám le: ad 1. már írtam; ad 2. amennyiben valaki mégis tudni szeretné, priviben beszélhetünk róla.


Köretként - Z pompás ötlete alapján - juhtúrós nokedlit készítettem: egy kupac (kb 20 dkg) liszthez hozzáadtam egy evőkanál grízt (ki nem találta még így gyerekkorában a boltban rajtam kívül?) azaz búzadarát, két egész tojást, sót, egy kávéskanál olajat és annyi langyos vizet, hogy ruganyos galuskatésztát kapjak.


A kiszaggatott nokedlit sós zsírba szedtem és összeforgattam 10 dkg bryndzával. Ha még ettetek finomat! Ez valami csodálatos, isteni, frenetikus, szuper finom. Nem is kellett volna hozzá a marhapörkölt, de ha már elkészült, megettük hozzá. Itt most egy nagy smiley feszít.
Házi kovászos uborkával alakult ki a verhetetlen trió.


Szerintem kézen fogva mászkálnak majd a császárral, előre kérek elnézést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése