Carne-Veg sorozat: Spárgasaláta eperrel

Miss Veg nem enged, a tavasz a zöldségekről szól. Valamint a gyümölcsökről. 

A görögök mintegy 2500 évvel ezelőtt már minden bizonnyal számon tartották a spárgát. Nevét is azóta jegyzik, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent. Első írásos nyoma Hippokrátesz munkájában lelhető föl az i.e. 460-370 körüli időből. Akkoriban főként gyógyhatása miatt tartották becsben, kevésbé volt mindennapi eledel. Fogfájásra, méhcsípés kezelésére alkalmazták, ismert volt vízhajtó hatása is. Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, amiről a fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik Marcus Portius Cato (i.e. 200 körül) tollából. Kedvelt előétel volt. Ők terjeszthették el szerte Európában. A keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal aszparáguszmagokat. A XVI. és XVII. századtól kezdve jelent meg termesztett kerti növényként.

A spárganövénynek női és hímegyedei vannak. Gyökérzete lassan erősödik meg, de a körülbelül hároméves tövek már kellően teherbíróak ahhoz, hogy tavasszal sok hajtást hozzanak. A hajtások színe attól függ, hogy a föld felett vagy a föld alatt növekedtek. Ha napfény éri őket, a spárga bezöldül. Laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, és innen a legegyszerűbb betakarítani is 8-12 mm átmérőjű nedvdús hajtásait.

Jól emészthető rostok alkotják a növény szárát. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel, 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne.
Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, a nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént.
A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb.

Gyógynövényként több évszázada számon tartják. Elsősorban vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása ismert, vízhajtóként áttételesen a szívet tehermentesítve a keringésre is jótékony hatással van. Ugyancsak vízhajtó tulajdonságával van összefüggésben, hogy segíti a szervezet méregtelenítését.
Szárított porát fogfájás kezelésére is használták. Kedvezően hat a belső elválasztású mirigyek működésére, és enyhe hashajtó hatású.
A nyers spárgalé is egészséges, 4-5 hajtásból zöldségcentrifugával félcsészényi nyerhető.
Mértékletesen fogyasszák a köszvényesek és a veseköves vagy arra hajlamos emberek.

(forrás: hazipatika.com)

Jómagam a zöld spárga híve vagyok. Fél kg zöld spárgát megmostam, végét levágtam (zöldségleves része lett), majd feldaraboltam; a csúcsok kivételével sós, forrásban lévő vízbe dobtam és néhány percig főztem. Az utolsó egy percre mentek a spárgacsúcsok is a forró vízbe.

Két maroknyi epret megtisztítottam, negyedeltem.

Málnaecet, extraszűz olívaolaj, só és bors keverékéből vinegrettet készítettem.

Tanyasi csirkemellet felszeleteltem és egy fél narancs levébe pácoltam.

Grillezni való sajtot felszeleteltem. 

Az idő több okból kifolyólag sem engedte meg a szabadtéri grillezést, ezért bordázott vas serpenyőben hevítettem olívaolajat, melyen a csirkemell-szeleteket és a sajtszeleteket is megsütöttem. A csirkemell sót csak a sütéskor kapott!

A salátához a spárgát még melegen összeforgattam a málnaecetes vinegrettel, majd hozzáadtam az epret is; pihentetés.

Z először nem volt oda a spárga ötletéért, de az íz meggyőzte! Csirkemell, sajt és saláta - ideális, könnyű vacsora.

Pszt - még titok, de a spárgaszezonban még biztosan előfordul nálunk. Annyira finom!