Kukoricadarás császárzsemle

... és tönkölylisztes is.

Ezek a hercig császárzsemlék még a hétvégi "hűs" időben készültek - reggeli valamint "hadd süssek már valamit" céljából.

Mindenképp zsemlét szerettem volna készíteni, mert a császárzsemle formázása nagyon jó móka; a befektetett munkát messze meghaladja a siker.

Amiből most nálam készült: 15 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 5 dkg kukoricadara, 15 dkg kenyérliszt, 1 teáskanál só, 2,5 dl langyos víz, 4 dkg olvasztott margarin, 1 teáskanál cukor, egy zacskó szárított élesztő; egész tojás a kenéshez. A hozzávalók szobahőmérsékletűek legyen, a víz pedig langyos.

A hozzávalókat ( a tojás kivételével) összekevertem, dagasztottam, majd bő duplájára kelesztettem.

A megkelt tésztából gombócokat formáltam, a gombócokból pedig rudakat hengergettem - csomó a közepére; felül kilógó tésztavéget alulra hajtottam; forgatás után felülre került a másik tésztavég is - azt is alá kell hajtani. Kész. 

Amíg a sütő bemelegedett, folpackkal letakarva tovább kelesztettem a sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatott zsemlécskéket.

Egész tojással lekentem a zsemléket, pirosra sütöttem őket.

Masszív harapnivaló - szó szerint. 

Túrógombóc másképp

Ezer éve olvasom Móni blogját - most is egy szuper ötletet kaptam Tőle: kukoricadarával készítette el a túrógombócot.

0,5 liter vizet fél kávéskanál sóval felforraltam, majd beleöntöttem 15 dkg kukoricadarát; néha megkeverve sűrűre főztem. Hozzáadtam 0,5 kg áttört túrót és jól összedolgoztam.

Miután kicsit kihűlt, gombócokat formáltam, melyeket a szokásos módon elkészített zsemlemorzsába forgattam. 

Porcukorral és tejföllel tálaltam.

Másnap is puha; kiválóan viselte melegítést. Reggelire. Utána pedig ebédre is. Vacsorára pedig - legnagyobb sajnálatomra - már nem maradt.