Olajbogyós kenyérrudak (vegán)

A múltkor Paul Hollywood mutatta be receptjét, az olajbogyós kenyérrudak elkészítését a brit "Ready - Steady - Bake" műsorban. Az eredeti recept itt található. Vegán recept.

Az alaprecept szerinti mennyiség - 1 kg liszt, 20g só, 20g élesztő, 800 ml langyos víz, 4 evőkanál olaj, 1 kg zöld olajbogyó - első próbálkozásnak kicsit soknak tűnt; ezért arányosan csökkentett mennyiséggel dolgoztam. Plusz használtam paprikával töltött olajbogyót is, de más ne kövesse el ezt a hibát - maradjunk a normál magozottnál.

A lisztet, sót, élesztőt és a víz 3/4-ét összekevertem, majd a többi vizet apránként adagoltam hozzá. Dagasztottam, majd hozzáadtam az olajat és az olíva bogyókat. Akkora kiolajozott műanyag tálakba öntöttem, hogy kb egy cm magas legyen a tészta. Lefedtem a dobozokat és langyos helyre tettem.

Egy óra múlva lisztezett deszkára borítottam. Nem szabad összegyúrni! Késsel egy olajbogyó szélességű csíkokra vágtam; a lisztbe görgettem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam őket és előmelegített sütőbe toltam.

10-15 perc sütés után már készen is volt. Nem lesznek barnák, de a belsejük megsült. 

Viharos gyorsasággal fogyott el; mert szép nem, viszont finom volt.

Köleses keltekercs (húsmentes)

A húsmentes fogások sorában most köles és kelkáposzta (k&k) kapta (k&k&k) a főszerepet.

Egy kis fej kelkáposztát leveleire szedtem, majd fűszeres forró vízben blansíroztam; a leveleket lecsöpögtettem.

Kevés olívaolajon apróra vágott hagymát és egy felaprított zöldpaprikát dinszteltem paradicsomkockákkal. Kevés vízzel felöntöttem, megszórtam pirospaprikával és sóval. Egy bögre megmosott kölest beleöntöttem a pörkölt alapba és két bögre vizet apránként hozzáöntve puhára főztem. Kihűtöttem.

A kellevelek közepére egy-két kanál pörkölt kölest tettem és felgöngyöltem.

Kiolajozott kerámia sütőtálba sorakoztattam a tekercseket.

Az egész tál szépen megtelt.

Befedtem tejföllel és megszórtam reszelt sajttal.

Előmelegített sütőben szép pirosra sütöttem.

Tálalásnál további tejföllel tálaljuk. Vagy kefírrel.

Csicsóka ropogós (vegán)

A péntek reggeli piacozás alkalmával gyönyörű sóskát vásároltam - így a körethez már csak a feltétet kellett megtalálni.

Szerencsére nem kellett sokáig menni érte, tigriscsíkos csicsókák illegtek egy másik standon.

A csicsókákat a reszelő durva fokán lereszeltem, kicsit besóztam és néhány percre magára hagytam - hadd elmélkedjen a világ dolgairól. A csicsókát kinyomkodtam és liszt valamint őrölt feketebors hozzáadásával összeállítottam. Pogácsa alakúra formáztam és zsemlyemorzsába hengergettem mindegyiket. 

Kókusz zsírban kisütöttem.

A sóskát alaposan megmostam, szárát leszedtem, a vizet leráztam róla. Kevés kókusz zsíron megfonnyasztottam és a botmixerrel pürésítettem.

Sót, cukrot, rizstejet kapott és rizstejben elkevert lisztet. Összefőztem folyamatos kevergetés mellett. 

Ezalatt elkészült a főtt krumpli is - már csak tálalni kellett és jól befalni ezt a tavaszi finomságot.

Almás kölestorta (vegán)

Szeretem a kölest és az almát is. Mióta nem eszem húst, áttérésben vagyok a vegán életmódra - valahogy több édességet ennék. Ez az almás kölestorta viszonylag bűnmentes verzió.

Hozzávalók: 15 dkg köles, 30 dkg (tisztítottan mért) reszelt alma, 6 dkg nádcukor, 8 dkg liszt, 1 db bio citrom leve és hája, 1,5 dl víz, kókusz zsír

A kölest kétszeres mennyiségű vízben megfőztem. A felét 1,5 dl vízzel, a citromlével, reszelt citromhéjjal, cukorral simára turmixoltam. Ezt összekevertem a liszttel, reszelt almával és a maradék kölessel. Kókusz zsírral kikent, liszttel megszórt őzgerincformába öntöttem; előmelegített sütőben megsütöttem. 

Lekvárral tálaltam - jól illik hozzá a hecsedli lekvár is, de különösen a saját készítésű szőlő lekvárom.

Forrás: allergenmentes.blogspot.hu

Medvehagymás pogácsa (vegán)

A piacon hatalmas brummogások hallatszanak - dübörög a medvehagyma szezon. A hosszú hétvégén rég nem látott kedves Barátok érkeztek hozzánk, akiket pogácsával szerettem volna köszönteni.

La Veganista blogján találtam ezt a sokat sejtető - hajtogatós - receptet.

Hozzávalók: 500g liszt, 250g margarin, 185g szójajoghurt, 1 evőkanál só, 1 teáskanál cukor, 1 csomag instant élesztő, 6g kókusz zsír, 0,5 dl langyos víz, nagy csokor medvehagyma, fekete szezámmag

Az élesztőt a cukros vízzel összekevertem; ezt hozzáadtam a sós liszttel elmorzsolt margarinhoz; majd a szójajoghurtot is bele borítottam. Összedolgoztam - szuper állagú tésztát kaptam - és 30 percig meleg helyen kelesztettem. Eközben a megmosott és leszárított medvehagymaleveleket összeturmixoltam a kókusz zsírral. 

A tésztát kinyújtottam majd rákentem a medvehagymás kókusz zsír felét. Hajtogattam: harmada balról a közepére, erre jobbról a másik harmadát. Felülről a harmadát, erre alulról a másik harmadát. Ismét 30 percig pihentettem. Ismét nyújtás - kence - hajtogatás - 30 perces pihentetés.

Kinyújtottam, tetejét berácsoztam és megszórtam fekete szezámmaggal, kupicás pohárral kiszaggattam. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam a pogácsákat és ismét 30 percig pihentettem. A sütőt előmelegítettem.

A konyhában ekkorra már fantasztikus medvehagyma illat érződött. A pogácsákat addig sütöttem, míg szépen megbarnultak. A sütés végére már balról jobbra és jobbról balra dőltek. 

A kialakult hurkácskák pedig - kivételesen - örömteli látványt nyújtottak. Finom - finom - finom.

Csőben sült zöldségek (vegán)

A piacon vidáman mosolygott egymás mellett a neonzöld kelbimbó és a tigriscsíkos csicsóka. Kellették magukat. Incselkedtek velem. Én persze sok mindennek ellenállok, kivéve a kísértésnek. Vásároltam is mindkettőből, mert már körvonalazódott a gondolat: összesütöm őket a már otthon helyben topogó lila batátával.

A "sima" összesütést kicsit továbbképeztem: legyen csőben sült. A gondolatot másnap tett követte. Kiolajoztam egy közepes tepsit, melyben összeforgatva elterítettem a megtisztított kelbimbókat, meghámozott és feldarabolt csicsókát és batátát (jó kis mese cím lehetne: Csicsóka és Batáta kalandjai), felszeletelt vöröshagymát. Sóztam. A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

Közben elkészítettem a vegán fehér mártást: 5 dl szójatejben csomómentesre kevertem 3 evőkanál csicseriborsólisztet és 2 evőkanál hagyományos búzalisztet - folyamatos kevergetés mellett sűrűre főztem; sóztam és borsoztam. Így utólag úgy gondolom, kevesebb liszt is elegendő lett volna. Vagy több szójatej kellett volna. Legközelebb.

A fehérmártást összekevertem a zöldségekkel - megszórtam hántolt napraforgómaggal és az előmelegített sütőben pirosra sütöttem.

Textúrák találkozása: krémes és ropogós; színek kavalkádja: fehér - lila - zöld - drapp. Friss zöldsaláta még kívánkozott volna hozzá. Legközelebb.

Vegán rösti

A batáta (édesburgonya) kedves és gyakori vendég mostanában nálunk.

Meghámoztam és a reszelő durva fokán lereszeltem két közepes batátát. Sóztam, borsoztam, csicseriborsó lisztet és búzalisztet adtam hozzá, összekevertem; majd némi víz hozzáadásával összedolgoztam. Beleborult még egy adag napraforgómag (tisztított), és amíg a kókuszolaj megforrósodott, addig pihent a tészta.

Kanállal a forró kókuszolajba szaggattam, kicsit lelapítottam, majd mindkét oldalát pirosra sütöttem.

Legközelebb kap néhány gerezd reszelt fokhagymát is, csak a zize kedvéért :) Ez a tipikus nem szép, de finom vacsora.

Steiner Kristóf a konyhámban

Jól kitaláltam ezt a hatásvadász címet :) Igazából Kristóf konyhája vendégeskedik, pontosabban költözött be a konyhámba.

Az egész vendégeskedés úgy kezdődött, hogy néhány hete erős felindulásból rákattintottam az egyik könyves áruház honlapjára, ahol épp Steiner Kristóf: Kristóf konyhája című, szakácskönyvél mélyebb és személyesebb tartalmú, interaktív vegán könyve volt premier plánban.

Néhány kattintás, és már meg is rendeltem, két napra rá pedig már izgatottam olvastam is a könyvet.

Kristóf stílusát nagyon szeretem; véleményem szerint nagyon jól ír. Vegán szakácskönyve pedig telis-tele van személyes élményével.

Első, Kristóf inspirálta recept a Keftedes - görög fasírt. Vegán recept, hús helyett sárgarépa a fő alapanyag. Itt és most az én - az egy tojás miatt nem vegán - verzióm következik.

3 szál sárgarépát meghámoztam és a reszel durvább fokán lereszeltem. Egy nagyobb fej vöröshagymát és három gerezd fokhagymát finomra vágtam.

Olívaolajon megdinszteltem a vöröshagymát, majd hozzáadtam a fokhagymát, a reszelt sárgarépát; fűszereztem sóval, őrölt fekete borssal és fahéjjal. Kevés víz rendszeres hozzáadásával addig főztem/pároltam/sütöttem, míg a sárgarépa kenhető állagúra esett szét. A masszát (ez a brazil mindenhol megjelenik) kihűtöttem.

A hideg krémhez egy tojást és annyi zsemlemorzsát adtam, hogy jól formázható legyen. Gombócokat formáltam, melyeket még zsemlemorzsában meghengergettem.

Míg a fasírt főtt, elkészítettem egy hatalmas adag salátát: apróra vágott tofut bepácoltam mustár + citromlé + olívaolaj + só + bors+ oregánó + szeletelt lila hagyma + cézár salátaöntet keverékébe. Felkockáztam egy kígyóuborkát; felszeleteltem egy piros kaliforniai paprikát és 4 szem apró paradicsomot. Végül az egészbe belekevertem néhány marok saláta mix-et.

A fasírtok mindkét oldalát forró olajban megsütöttem; papírtörlőn szikkasztottam majd salátával körítve tálaltam.

Mennyei húsmentes lakoma kerekedett! Köszönöm, Kristóf.