Mákos kakaós csiga

Az utóbbi néhány napban nem volt az a csudaszép tavaszi idő; az embernek kedve támadt egy kis szív- és persze lakásmelengető sütemény elkészítésére.

Kakaós csiga volt az első gondolat, de tej- és tojásmentesen. Ezt a receptet alapul véve készítettem el a csigákat, de a tésztájába mákot is tettem. Mert nagyon szeretem.

Hozzávalók a tésztához: 10 dkg darált mák, 40 dkg liszt, 2,5 dl langyos víz, 8 dkg olvasztott margarin, 2 dkg élesztő, só, 8 dkg cukor

Én szárított élesztővel dolgoztam, így a fenti hozzávalókat összekevertem, bedagasztottam és megkelesztettem.

Hozzávalók a töltelékhez: 8 dkg olvasztott margarin, 1-2 evőkanál kakaópor, 8 dkg cukor

A töltelék hozzávalóit összekevertem és rákentem a kinyújtott tésztára.

Feltekertem, szeleteket vágtam belőle és sütőpapírra ültettem őket.

Előmelegített sütőben megsütöttem.

Porcukorral megszórtam és langyosan már ettük is. Pompás volt; sajnos gyorsabban elfogyott, mint szerettem volna. 

Kakaós palacsinta

Az inspirációt Duende sütötte, tálalta és fotózta néhány napja.

Lassan érlelődött a gondolat, mely tegnap a szomorú, esős időben szökkent szárba. Pontosabban kakaós palacsintába.

Elkezdtem sürgölődni a konyhában; Z pedig a teraszról kérdezte:

- Mit csinálsz?

- Palacsintát sütök. Kakaós palacsintát.

- Hmm, az jó.

- Ilyet még nem ettünk :)

Ez sem váratott soká magára: lisztet összekevertem kakaóporral, egy tojással és vízzel palacsintatészta sűrűségűre kevertem. Néhány percet állt csak, amíg előkészítettem a palacsintasütőt.

Kiolajozott vas palacsintasütőben hipp-hopp elkészültek a palacsinták. 

Saját készítésű szőlő lekvárral töltöttem.

Nem túl fotogén, de annál finomabb.

Almás kölestorta (vegán)

Szeretem a kölest és az almát is. Mióta nem eszem húst, áttérésben vagyok a vegán életmódra - valahogy több édességet ennék. Ez az almás kölestorta viszonylag bűnmentes verzió.

Hozzávalók: 15 dkg köles, 30 dkg (tisztítottan mért) reszelt alma, 6 dkg nádcukor, 8 dkg liszt, 1 db bio citrom leve és hája, 1,5 dl víz, kókusz zsír

A kölest kétszeres mennyiségű vízben megfőztem. A felét 1,5 dl vízzel, a citromlével, reszelt citromhéjjal, cukorral simára turmixoltam. Ezt összekevertem a liszttel, reszelt almával és a maradék kölessel. Kókusz zsírral kikent, liszttel megszórt őzgerincformába öntöttem; előmelegített sütőben megsütöttem. 

Lekvárral tálaltam - jól illik hozzá a hecsedli lekvár is, de különösen a saját készítésű szőlő lekvárom.

Forrás: allergenmentes.blogspot.hu

Túrógombóc másképp

Ezer éve olvasom Móni blogját - most is egy szuper ötletet kaptam Tőle: kukoricadarával készítette el a túrógombócot.

0,5 liter vizet fél kávéskanál sóval felforraltam, majd beleöntöttem 15 dkg kukoricadarát; néha megkeverve sűrűre főztem. Hozzáadtam 0,5 kg áttört túrót és jól összedolgoztam.

Miután kicsit kihűlt, gombócokat formáltam, melyeket a szokásos módon elkészített zsemlemorzsába forgattam. 

Porcukorral és tejföllel tálaltam.

Másnap is puha; kiválóan viselte melegítést. Reggelire. Utána pedig ebédre is. Vacsorára pedig - legnagyobb sajnálatomra - már nem maradt.

Lencsesaláta variációk bejglivel

Újév napjára nálunk is készült lencse, de nem főzelék, hanem saláta formájában.

A beáztatott beluga lencsét sós, hagymás, babérleveles vízben megfőztem, majd még melegen beleforgattam olívaolaj, fehérborecet, só, bors, tökmagolaj, felszeletelt lila hagyma, citromlé keverékébe. 

Hozzáadtam egy kisebb, vékony szeletekre vágott almát és két felszeletelt mandarint. Egy napot a hűtőben pihent fellépésre várva.

A hagyományos, beáztatott lencsét szintén hagymás, babérleveles, sós vízben főztem meg és szintén melegen olívaolajos, borecetes, sós, borsos, lilahagymás öntettel kevertem össze. Egy napot a hűtőben érleltem.

A kétfajta lencsesalátát hideg malacsülttel tálaltam. 

A bejgli töltelékét kicsit megújítottam: a mákos apróra vágott aszalt szilvát, 

a diós darabolt aszalt sárgabarackot kapott.

Boldog Új Esztendőt!

Indus tallér

Indiánert szerettem volna készíteni. Szakácskönyv elektronikus formában állt a rendelkezésemre - Tücsökbogár receptjét választottam.

2 tojás fehérjét 2 dkg cukorral keményre vertem. A tojások sárgáját 10 ml vízzel és 2 dkg liszttel kikevertem, majd felváltva hozzáadtam még 2 dkg lisztet és a tojásfehérjét.

Sütőpapírra köröket nyomtam, 170 fokon 10 percig sütöttem.

Innen a recept 180 fokos fordulatot vett, ugyanis a korongok nem félgömbök lettek, hanem maradtak korongok.

Csokoládét néhány csepp olajjal összeolvasztottam, majd bekentem a korongok tetejét.

Könnyű, finom - másnap is puha édesség készült - csak nem indiáner.

Már előre izgulok, hogy a következő próbálkozás során milyen új édesség születik ... 

Diós hab

Egyszerű édesség, vagy talán még annál is egyszerűbb.

Volt egy kevés tejszín, ami már szinte semmire sem lett volna elég. Dió pedig akad, csak darálni kellett.

A tejszínt egy kevés porcukorral habbá vertem, majd összeforgattam a darált dióval.

Talpas pohárban, kevés dióval díszítve tálaltam. Egy pohár tejszínből akár 4-6 személyre is készíthetünk desszertet. 

Gombóc

A karácsonyi menü lehetséges résztvevői a szilvalekvárral tálalt, diós cukorba forgatott apró gombócok.

A szokásos módon gombóctésztát készítettem, azaz meghámozott burgonyát kockákra vágtam, sós vízben megfőztem, majd leszűrtem. A kihűlt burgonyakockákat összetörtem, egy kis olajat, sót és annyi lisztet adtam hozzá, hogy jól formázható legyen, ne ragadjon.

Vizet forraltam, és diónyi gombócokat formáztam a tésztából.

Őrölt diót kristálycukorral összekevertem. Forró vízbe potyogtattam a gombócokat. Amint feljöttek a víz tetejére kiszedtem, lecsöpögtettem és azonmód beleforgattam a cukros dióba.

Szilvalekvárral tálaltam.

Szilvásgombóc, csak máshogy. A kristálycukor úgy ragyogott, mintha apró gyémántokkal szórtam volna meg a gombóckákat.

A karácsonyi menü, de akár a szilveszteri büféasztal része is lehet. Lesz.

Stefánia szelet

Juci Nagynéném receptes füzetéből származik az a finomság.

Hozzávalók:

a tésztához: 12 dkg zsír, 10 dkg porcukor, 2 tojás sárgája, 2 kanál tejfel, 30 dkg liszt

a töltelékhez: 4 tojás sárgája, 15 dkg cukor, 10 dkg őrölt dió, 6 tojás fehérje, egy kis rum

A tészta hozzávalóit összegyúrtam, a tésztát két részre osztottam. Az egyik, kinyújtott tésztalappal kibéleltem egy tepsit.

Lett egy kis pereme is, de nem szükséges.

Elkészítettem a tölteléket, majd a tésztára öntöttem.

A második adag tésztát is kinyújtottam és ráborítottam a töltelékre. Hústűvel megszurkáltam.

Előmelegített sütőben barnulásig sütöttem. A tojáshab miatt a tészta szépen megemelkedett, majd a sütőből kivéve visszaereszkedett. A még forró tésztát porcukorral meghintettem.

Langyosra hűtve felvágtam. Hmmmmm - isteni finom.

Másnap és harmadnap is pompás, porhanyós. Mákkal töltve is próbája lészen!

Karácsonyi süti tesztelve. Menüben helyet kapott. Előkelő helyet.

Gyógynövénylikőrös piskóta

Ez a piskóta nem piskóta. Azaz dehogynem. Csak nem úgy. Máshogy. 

A belevaló gyümölcsöt Ba-tu sétáltatása során szedtem, egy bizonyos szilvát. 

Népies neve nem túl ínycsiklandó, úgyhogy nevezzük egyszerűen apró, gömbölyű szilvának.

Hagyományos módon piskótát készítettem, majd egy kupicácska (2 cl) gyógynövénylikőrt (U***um) kevertem a tésztába.

Kis kerámia tálkák alját vajaztam, liszteztem és a piskótatésztával háromnegyedig töltöttem. Felezett, negyedelt apró, gömbölyű szilva darabokkal megszórtam, majd

előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.

Az apró, gömbölyű szilvák szépen megszínezték a piskótát, de nem áztatták el.

A gyógynövényes íz csak nagyon halványan érződött, a fanyar szilva vitte a prímet.

Banánfagyi

Veszélyes dolog tud lenni, ha kiürül az édesség-rekeszem. Ilyenkor kicsapom a hűtő ajtaját és valamit iziben alkotni kell.

Most, ami a hűtőben jelentkezett: egy pohár joghurt, kevéske málna; a pulton pedig egy banán árválkodott.

A banánt összetörtem és a kis pohár joghurttal kikevertem. Kis tálkákba kanalaztam és a mélyhűtőben kifagyasztottam; málnával tálaltam.

Az ízével gond nem volt, de az állaga - a kristályok miatt - nem volt tökéletes. El is határoztam, hogy majd egyszer veszek egy fagylaltgépet. Majd. Egyszer; vagy nem. Lesz banános vagy málnás süti.

Kakaós csiga joghurtos-libazsíros tésztából

Az ellentétek vonzzák és ki is egészítik egymást. Kedvencem a sós és édes ízek párhuzamos, sőt egymás felé tartó terelgetése.

Szokás szerint készült a hétvégi libazsíros kifli - joghurttal, de a dél körül elfogyasztandó reggelire valami kis édesség is kongatott az agyamban.

A tészta egyharmadát "beáldozva" apró kakaós csigákat készítettem.

Kinyújtottam majd három kanál cukorral és kb ugyanennyi kakaóporral megszórtam a tésztát; feltekertem. Míg a sós különítmény megsült, a tekercs ruhával letakarva pihent.

Két cm széles szeletekre vágtam és egymás mellé ültettem őket a sütőpapírral kibélelt tepsibe. Mindegyik tekercs tetejére egy aprócska forgács vajat tettem - így vonultak a sütőbe.

Miután megsültek, még forrón egy-egy kanál kókusztejjel locsoltam meg a süteményeket.

Kipróbáltuk magában és egy kis cseresznyelekvárral megkenve is.

Határozottan állítom, mindegyik verzióban hozta a formáját.

Tésztáját tekintve nem az a habos-babos könnyűség, de two-in-one alapon egy tésztából készíthetünk édes és sós péksüteményt is.

Másnapi formájáról sajnos nem tudok beszámolni, mert valahogy egyik a másik után tünedezett el a tálról. 

Paleo epres-mákos

Amikor az évszakok jellegzetességei találkoznak, akkor baj van; vagy finomság készül. Nekem az eper a tavaszt; a mák a telet jelenti. Így együtt most fordultak meg először a konyhában, de biztos nem utoljára.

2 tojás sárgáját habosra kevertem 2 evőkanál eritrittel.

Hozzáadtam 4 evőkanál őrölt mákot és a tojások habbá vert fehérjét.

Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát, majd a megszórtam negyedelt eperrel.

Előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem; eperrel díszítve tálaltam.

Kapros-túrós lepény

A piacon a tojásos néninél mindig van egy kis zöldség, virág esetleg kolbász és szalonna. 

Most gyönyörű kapor virított csinos csomagokba kötve. Illatos táncot lejtettek kecsesen hajlongva. 

Nem is tudtam két csokornak ellenállni, mert már ott, akkor eldőlt, hogy kapros-túrós lepényt készítek.

A tésztához összegyúrtam 25 dkg lisztet, 5 dkg vajjal, két kanál cukorral, csipet sóval, fél csomag szárított élesztővel és bő 1 dl langyos tejjel. Meleg helyen duplájára kelesztettem.

Fél kg túrót villával áttörtem. Hozzáadtam 2 tojás sárgáját, 5 csapott evőkanál cukrot, 1 evőkanál búzadarát, csipet sót, a két csomag apróra vágott kaprot. Csipet sóval habbá vertem 3 tojás fehérjét, majd lazán a túróhoz forgattam.

A megkelt tésztát kizsírozott tepsibe "tapicskoltam", majd a túrót rásimítottam.

Előmelegített sütőben megsütöttem. 

A tetejét megkentem 1 tojás sárgája, 1 evőkanál tejföl és 1 evőkanál cukor keverékével és addig sütöttem, míg ez a máz megszilárdult rajta.

Miután kihűlt (úgy értem, majdnem kihűlt) kockákra vágtam. 

A tepsi nagynak bizonyult, vagyis a töltelék kevés lett - vagy ezek kombinációja. A lényeg a lényeg, hogy nem árt, ha a receptfüzetbe a tepsi nagyságát is leírjuk, hacsak nem sütjük meg hetente ill. a tepsink egy és állandó.