Miss Veg ajánlata zöldcsütörtökre: spenótos hasé.
A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea), ismert és gyakori kultúrnövény, a házi veteményes kertek gyakori levélzöldsége. Egyes források szerint DNy-Ázsia területéről ered, „perzsa fű” néven már a 8–9. században ismert volt, Kínába valószínűleg Perzsia, Nepál vagy Dél-Turkesztán területéről vitték be. Vad törzsei ma is megtalálhatóak Észak-Afrika és Irán egyes területein. A feljegyzések szerint a mórok vitték Spanyolországba a 14. században. Franciaországban, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé. A Firenzéből származó királyné után a spenótot tartalmazó, vagy spenótágyon tálalt ételeket a mai napig „a la Florentine”-nek, azaz „firenzeinek”nevezik. Magyarországon először Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) találunk rá utalást egy spinácz nevű levélzöldség formájában. Ma a világ legnagyobb spenóttermesztője az Egyesült Államok és Hollandia.
Élettani jelentősége a magas vitamin, ásványi só és nyomelem tartalmában keresendő. Spenót kitűnő forrása a következő anyagoknak: K-vitamin, A-vitamin-, mangán-, folsav, magnézium, vas, C-vitamin, B2-vitamin, kalcium-, kálium-, és B6-vitamin, élelmi rostok, réz, növényi fehérjék, foszfor, cink és E-vitamin. Ezen kívül ismert forrása az omega-3 zsírsavaknak, niacinnak, és szelénnek. A spenót leveleiben továbbá triterpén-szaponinok, oxálsav, nitrátok találhatók. A levél szárazanyag-tartalmának 30%-a fehérje. Az ásványi sók közül kiemelkedik magnézium-, a kálium- és a kalciumtartalma, viszont foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. Ezek a tulajdonságai a csontképzésben nagy jelentőséggel bírnak.
A spenót kiváló folsav (B9 vitamin) forrás. A folsav ajánlott napi mennyisége 0,2 mg egy átlagos felnőtt ember esetében és kiemelt fontosságú a terhes nők esetében a kellő mennyiségű folsav fogyasztása. Már 100 g párolt spenót fedezi a napi folsavbevitel 50%-át.
Kutatások szerint a spenót levelében 13 különböző flavonoid található, melyek jól kiegészítik az antioxidánsok és más daganatellenes hatóanyagok egészségmegőrző szerepét azáltal, hogy csökkentik a sejtek oxidatív károsodását.
A legfrissebb kutatások szerint a parajból kimutatható néhány úgynevezett „goitrogén” más néven strumigén anyag, ami képes befolyásolni a pajzsmirigy működését. Ezek az anyagok képesek a hormon termelődését befolyásolni, illetve a jód szervezetbe történő beépülését akadályozni. Ennek megfelelően a pajzsmirigy betegségben szenvedőknek tanácsos a spenótot mértékkel fogyasztani. (forrás: www.elestar.hu)
A spenótos hasé elkészültéhez legelőször meglátni és megszeretni állapotba kellett kerülni egy adag friss spenót levéllel.
A mit is készítsek probléma körbe járása során a főzeléket sajnos ki kellett lőni, ugyanis Z nem szereti. Mi legyen, mi legyen? Gyors hűtő ellenőrzés során jelentkezett túró és juhtúró, némi tejföl és egy adag leveles tészta.
A spenót leveleket egyenként megmostam, a szárukat lecsíptem, majd lecsepegtettem. Deszkán durvára vágtam.
Nyersen összekevertem túróval, juhtúróval, pici sóval, frissen őrölt borssal és annyi tejföllel, hogy kenhető masszát (ez a brazil pilóta nem tágít a konyhából) kapjak.
A leveles tésztából négyszögeket vágtam, mindegyik közepére egy kanál tölteléket púpoztam, összetekertem és a széleket összenyomkodtam.
Sütőpapírral bélelt tepsire fektettem a batyukat és előmelegített sütőben megsütöttem.
Langyosan az igazi; és hidegen - ha marad.
