Konyakos meggy

Nem szeretnék senki "hasba akasztani", de elkezdődött a karácsonyi készülődés. Horrorisztikusan hangzik, ugye? Még több, mint fél év, de egyes dolgokat csak most lehet elkészíteni, megtenni a téli nagy ünnepre.

Például nagyon helyes kis tobozokat gyűjtöttem. Valamint konyakos meggyet spájzoltam be. Ez akár karácsonyi ajándék is lehet, de elkészíteni most kell.

Meggyet leszáraztam, megmostam és kimagoztam. Üvegeket és tetőket csírátlanítottam; előkészítettem barna cukrot és jófajta konyakot.

Az üveg aljára egy vastag sor magozott meggyet soroltam, rászórtam egy evőkanál barna cukrot; erre újabb sor meggy és cukor került. Ezt addig folytattam, míg az üveg alaposan megtelt. Lenyomkodtam a tetejét és felöntöttem konyakkal. Ennyi.

Naponta meg kell forgatni az üvegeket, hogy a cukor szépen feloldódjon. Egy hét után már elvonulhatnak az üvegek és magukban csendesen számolhatják a karácsonyig hátralévő napokat - csak nehogy belebonyolódjanak a bőséges konyak miatt.

Az arányok miatt lemértem egy üvegnyi hozzávalót.

Az üveg 280 ml-es, ebbe került 212g magozott meggy, 50g cukor és 63g konyak.

Epres bodzavirágzselé

Ezt a finomságot kis késéssel tudom csak megmutatni, de jövőre is lesz tavasz!

Bodzavirágot az erdő alján szedtem, távol a forgalmas úttól - még az eső előtt, így a sok illatos virágpor mind a mi lekvárunkat gazdagította.

Egy nagy üveget telezsúfoltam a bogárkáktól megszabadított virágfejekkel úgy, hogy két citrom is belekerült; majd feltöltöttem vízzel. A hűvös kamrában pihent két napot.

Ezután a vizet leszűrtem és cukorral főzni kezdtem. Közben néhány marék megmosott epret sűrűre főztem, botmixerrel pürésítettem.

A bodzazseléhez hozzákevertem az eperpürét, majd pektinnel beállítottam a kívánt állagot.

Csírátlanított üvegekbe töltöttem a ragyogó színű zselét, néhány perces fejenállás után behúzódtak a hűtőtáskába dunsztolódni.

Mesés reggeli kerekedett másnap: frissen sült zsemle és epres bodzavirágzselé.

Cukormentes darabos meggylekvár

Egyik legkedvesebb keresztlányom, Eszter kérésére kerülnek fel a cukormentes lekvárok egymás után - most van szezonjuk. Ebben a melegben sokáig sajnos úgysem tart a szezon.

Kedves Barátaink - Etus és István - meglepett bennünket: kaptunk egy kosár meggyet. Köszönjük! 

Még "melegében" elcsemegéztünk egy adagot - Ba-tu is segítségünkre volt ebben; a maradék egyik részéből hozzáadott cukor nélkül készült darabos lekvár.

A meggyszemeket leszáraztam, megmostam és kimagoztam.

Esdekelve kérték a meggyszemek, hogy a lekvárfőző fazékba ugorhassanak. Rajtam nem múlik, hajrá!

Lassú tűzön, gyakran kevergetve addig főztem, míg a levet teljesen elfőztem. Pektinnel meghintettem a lekvár tetejét, elkevertem, majd csírátlanított üvegekbe töltöttem. Fejtetőre állítottam a forró lekvárral teli üvegeket néhány percre, majd dunsztolódni küldtem őket.

Másnap reggel tartottuk a kóstolót, erős meggyíz - csodás állag, de káros cukor nélkül.

Cukormentes cseresznyelekvár

Itt a nyár, a gyümölcsfák elkezdték ontani a frissességet, egészséget, finomságot.

Ha azt halljuk, hogy "lekvár"; legtöbbször egy cukros finomság íze dereng fel.

Nos, lehet máshogy is; hagyjuk, hogy a gyümölcs íze domináljon. Ne rejtsük el a harsogó piros ízt a cukor nem épp egészséges fátyla mögé.

Nagy, vastag húsú cseresznye (germersdorfi) a kedvencem; gyermekkorom óta ez a fajta van a kertben.

Megszedtem egy kosárkával, leszáraztam és megmostam. Egyesével - gép nélkül - kimagoztam, mert minden egyes szem külön figyelmet igényel; a nemkívánatos lakóknak kívül tágasabb.

A cseresznyéket lekvárfőző fazekamban lassan főzni kezdtem. Mivel a cseresznyében nagyon sok a víz, jó ideig tartott, míg a lekvár sűrűsödni kezdett.

Az üvegek és tetők sterilizálására a lekvár kevergetése közben jut bőven idő.

Amikor már a szemek teljesen összeestek, lé már csak minimális volt, szokásos szerepét játszotta a botmixer.

A lekvár szép sima lett - ekkor már csak néhány percre tettem vissza a tűzre.

A hozzáadott cukrot nem tartalmazó cseresznyelekvárt az üvegekbe mertem, tótágas, dunszt, kész.

Kóstolónak csak néhány kanálnyi maradt; ez a finom, egészséges lekvár megérdemli a különleges kínálót is.

Amaréna

Elkészült. Persze a 3 nap alatt folyamatos teszt alá kellett vetni. Kellett (á, különben nem kellett volna, de feláldoztam magam).

Amiről most szó van, az az amaréna meggy. Ezt a receptet Marka keverte boszikonyhájában, és kedvet is kaptam az elkészítéséhez.

A meggy magozására a legújabb - gemkapcsos - módszert választottam; ez ugyan a meggymagozó gépnél nem gyorsabb, de a kézi magozásnál lényegesen kisebb az esélye annak, hogy a konyhát újra kell festetni.

Nos, 1 kg magozott meggyet összekevertem (gyenge idegzetűek kapaszkodjanak meg) 1 kg cukorral, 2 teáskanál színtelen mandulaaromával és két rúd vaníliával (felhasítva, magok kiszedve) és egy nagy üvegbe töltöttem.

Rendszeresen kevergessük, hogy a cukor feloldódjon. A kevergetésnek még egy nagyon fontos haszna van, utána le lehet nyalni a kanalat - isteni.
3 napon keresztül érleljük hűvös helyen.

Az érlelési idő letelte után felforraltam, a meggyet rövid lével üvegekbe töltöttem. A maradék levet szintén üvegbe szűrtem és őt is dunsztoltam a meggyekkel együtt. Felhasználási ötletek szépen helyben járnak.

Akinek még van lehetősége idén; akinek már nincs - jövőre készítse el és kóstolja meg. Szerintem.

Carne-Veg sorozat: Rebarbarás eperlekvár

Miss Veg (csak nekem tűnik úgy, hogy átvette szinte teljesen az uralmat?) ajánlata a rebarbara és az eper házasságából készült lekvár.

A rebarbarát valószínűleg mintegy 4500-5000 éve ismerik. Első konkrét írásos nyoma i.e. 2700-ből való, s egy kínai gyógyfüves könyvben található. Gyógynövényként gyöktörzsét használták. Időszámításunk kezdetén már fontos kereskedelmi áru volt, ami így Európába is eljutott. Csak a XVIII. század óta, a répacukor elterjedése óta használatos a konyhában. Cukrozás nélkül ugyanis túl savanyú lett volna.

Pürésített gyöktörzse a hennához hasonlóan hajszínezőként is beválik, a hajszálakat vörösre festi, de ugyanígy megfelel természetes kelmék, pamut vagy gyapjú festésére.

Jellegzetesen fanyar, savanykás ízét magas almasav-, citromsav- és oxálsav-tartalma határozza meg. 100 g rebarbara mindössze 16 kilókalóriát tartalmaz. A belőle készített ételek mégsem mondhatók soványnak, mivel viszonylag sok cukorral készülnek. Hasznos növényi rostokat, tartalmaz, továbbá értékes cseranyagokat, flavonoidokat, polifenolokat. A vitaminok közül pedig bőségesen van benne A-, B1-, B2- és C-vitamon és niacin. Ásványi anyagai közül kiemelkedően sok kálium, kalcium, foszfor, magnézium, vas és szelén benne.

A növény minden részében találhatók antrakinon-származékok és oxálsav, de főként gyöktörzsében és leveleiben. A kerti rebarbara gyöktörzsében öt százaléknyi antrakinon mutatható ki. Vizelethajtó, salaktalanító hatású, ezért tavaszi vitamin- és tisztítókúrák ideális eledele, de vigyázat; nagy dózisban bélnyálkahártya-irritációt, gyomor- és bélgörcsöket okozhat.

(forrás: hazipatika.com)

Két csomag rebarbara szárat (42 dkg volt) vásároltam a piacon (300 Ft/csomag), mely megtisztítva 30 dkg lett. 

A feldarabolt rebarbara szárakat kevés víz - kb 1 dl - hozzáadásával főzni kezdtem. Viszonylag hamar megpuhult és szépen kezdett szétesni.

Hozzáadtam egy fél citrom levét - nem mintha nem lett volna eddig is olyan savanyú, hogy összehúzta a ... mindent - és 5 csapott evőkanál cukrot. 

Harmadoltan, negyedeltem egy maréknyi epret, beleszórtam egy harmad mokkáskanál pektin, azt is hozzáadtam.

Addig főztem, amíg teljesen egynemű lett. Üvegbe zártam - tótágas -dunszt.

"Sajnos" kimaradt néhány kanálnyi, ezt reggelire gyorsan meg is kellett egy kis vajas kenyérrel kóstolni.

Enyhén savanykás, de nagyon finom lekvár lett, mellyel a "Befőzünk" Facebookos csoport második évadjának, első befőzésére nevezek.

Befőzünk - első évad

Említettem már, hogy tagja vagyok a Facebook-on néhány főzős csoportnak; de azt talán még nem meséltem, hogy egy befőzős csoportnak is. Ezt a jó kis csoportot Damásdi Eszter, az Eszter befőz blog "Anyukája" indította.

Aki a csoport tagja lett vállalta, hogy minden hónapban befőz, tartósít, eltesz valamit. Ennek a kihívásnak nem tudtam ellenállni; és meg kell mondjam, nagy örömömet leltem benne. 

Az utolsó hónapban már sokunkban felmerült a "mi lesz tovább???" érzése, úgyhogy nagyon örültem, hogy Eszter a következő évre is elindította a csoportot.

Ebben a szezonban már tematikus lesz a befőzés: minden hónapban az egyik tag adhat meg egy zöldséget és egy gyümölcsöt, mely mindannyiunk ügyködésének alapja kell legyen.

Most pedig lássuk Muskátli Büfé alkotásait.

A nulladik hónapban medvehagyma krémet készítettem. Tavaly viszonylag normális volt az időjárás; április végén már lehetett készíteni. Idén majdnem még hó volt, brrrr.

Az első hónapban - május - reteklevél kencét készítettem, melyhez a saját termesztésű retkek levelét használtam természetesen.

Júniusban már érett a meggy, úgyhogy 250 szem meggyből meggylevet készítettem. Igen, megszámoltam ...

Júliusban már dübörgött a kánikula, ezért a nyári vigasságokhoz, tűznyelőknek   ideális marinált csípős paprikát zártam üvegbe.

Az augusztus lekvárt hozott. Szilvalekvárt, hozzáadott cukor nélkül. Az e fajta, cukorbetegek által is - a gyümölcs cukortartalmát számolva - fogyasztható lekvár már nem az első volt a sorban.

Szeptember már a zöldségek dandárját terelte a csinos üvegekbe, ételízesítő sóval tartósítva; csodálatos íz és színkavalkád.

Októberben a hidegre való tekintettel csípős, melegítő finomság, ördögcsók azaz darált paprikakrémet készítettem. Tündöklő szín, lángoló íz!

Novemberben már gondolni kellett a karácsonyi készülődésre, szaloncukorhoz való alapot gyártottam szőlőből. 

A december az egzotikus gyümölcsök bőségszaruját nyitotta meg, a gránátalmás grapefruitlekvár mesés színt és ízt produkált; sajnos szinte elillant; vajon ki járt rá az üvegekre?

Az idei január a csoport szempontjából megosztó tartósítást hozott,  a kacsmájas hurka tán nem illett teljesen ide - ezért májusban extra tartósítás készült, de mindent a maga idejében.

Anyósom receptfüzete adta az ötletet a februári penzum teljesítéséhez, a házi gombakonzerv különösen erdei gombából lehet hasznos.

Márciusra ismét az erős színek és ízek vitték a prímet, a paprikaolaj nagyon kiadós; néhány csepp tökéletesen beállítja az ízt, imádom.

Az április végét a napsárga pitypangzselé vidította fel a hosszú tél után.

És akkor a januárt kompenzálandó bonustrack a medvehagymás olívaolaj; néhány csepp a salátaöntethez, levesbe, főzelékre egész évben a tavaszt juttathatja eszünkbe.

Nagy vonalakban ennyi volt az egy év; ami nagyon gyorsan elszállt.

Az idei első felvonás főszereplői az eper és a rebarbara. Izgatottan várom, hogy mi sül ki, azaz mit főzök be belőlük.

Az összefoglaló elkészítésének ötletét Markától lestem el - a koppintásra áldását adta - köszönöm. 

Paprikaolaj

A "Befőzünk"-csoportba tervezett márciusi produkcióm a paprikaolaj. Csípős paprikaolaj. Nagyon, de nagyon csípős paprikaolaj.

Egy 200 ml-es üvegbe belekarikáztam annyi chili paprikát, hogy legalább félig kitöltse az üveget; majd teletöltöttem extraszűz olívaolajjal.

Ez után már csak várni kell - nem túl sokat. Az olaj hiip-hopp átveszi a paprika csípősségét.

Néhány csepp a levesbe - és már lehet is hozni a porral oltót. Én nagyon imádom!!!! A színét. Az ízét. 

Házi gombakonzerv

Tagja vagyok a facén több csoportnak. A "Befőzünk" - melyhez először csatlakoztam -  csoport tagjai azt vállalták, hogy minden hónapban befőznek valamit. 

E havi befőzésem Anyósom receptfüzetéből készült: Gomba.

A próba-adag negyed kg csiperke gomba volt.

Megmostam és megtisztítottam, majd szeletekre vágtam a gombafejeket.

Közben vizet forraltam (fél liter), melyben feloldottam 3 kávéskanál sót. A vizet kihűtöttem.

A gombaszeletekkel megtöltöttem egy csinos (pretty / jolie) üveget.

Az eredeti recept szerint a vízben fel kellett volna oldani egy csipet szalicilt, majd celofánnal lekötni. Saját fejem után menve a tartósítószer kimaradt, viszont csírátlanított üvegbe töltöttem a gombát és csírátlanított csavaros lapkát tettem rá.

A lezárt üveget vízzel megtöltött fazékba helyeztem úgy, hogy a víz az üveg háromnegyedéig ért. Forralni kezdtem a fazékban lévő vizet.

Addig kell forralni, míg az üvegben lévő víz is forrdogálni kezd.

Ekkor a tüzet elzárjuk és az üveget a vízben hagyjuk kihűlni.

A képen látható, hogy a gomba szépen megfőtt - felvette a "samu nadrágja" fazont. Elkészült a házi gombakonzerv.

A recept füzet szerint vargányából is elkészíthető.