A kelt tészta ezer arca a témája a 67. VKF!-nek, melyet Okki írt ki. A vekniben sült csülökkel nevezek erre a fordulóra. Normál esetben cipóban sült csülök lenne a neve, de a formája most inkább a veknire emlékeztet.
Sós, babérleveles, hagymás, egész fekete borsos vízben puhára főztem egy kisebb (1,2 kg) füstölt, hátsó sertéscsülköt. A csontokat kiforgattam a csülökből, majd a puha húst a lében hagytam kihűlni.
A tésztához 40 dkg lisztbe belekevertem egy zacskó szárított élesztőt, majd egy tojás, két kanál olívaolaj, só és langyos víz hozzáadásával tésztát gyúrtam. Jól megdolgoztam, majd enyhén lisztezve megkelesztettem.
A sütő előmelegítettem. Egy tepsit sütőpapírral kibéleltem, ráhelyeztem a kinyújtott tésztát - a közepe vastagabb, a szélei vékonyabbak legyenek - majd a közepén téglalap alakban ráhalmoztam a felszeletelt csülköt.
Négy oldalát ráhajtottam; bekentem tojás sárgájával, majd néhány perc múlva tojásfehérjével is.
Tűpróbáig sütöttem - amikor az alja kongó hangot ad - már jó is.
Néhány perc várakozás után kb 2 cm széles szeletekre vágtam.
Mustárral, reszelt tormával, Ördögcsókkal és hagymás uborkával kínáltam.
Hidegen is tökéletes; büféasztal koronája lehet.
Ez igen!
VálaszTörlésTartom a tányérom....vagy inkább süssek ilyet?
Fantasztikus!
Kóstoló indítva, de a családi adaghoz bizony dagasztanod kell :)
Törlés