Kis késés

Nem jellemző, de most késésben vagyok. Pedig a kellő időben világítottak a tökök és Márton nevenapjára is bemutattuk áldozatunkat.

Nos, akkor most jöjjön minden szép sorjában.

Z szokás szerint csodaszép faragást készített, nem is egyet, hanem mindjárt kettőt. Ezeregyéjszaka és vidám kísértet először kívülről befelé:

majd belülről kifelé világítva:

Márton-napi libapecsenye nálunk kacsacomb képében került az asztalra.

A combokat reggel besóztam, majd délután fóliával lefedve megpároltam, majd a hővédő fóliát lebontva megpirítottam a bőrüket.

A combokkal osztozott a sütőn néhány szelet sütőtök is, hogy az édes és a sós íz szép egyensúlyba kerüljön.

A köret káposzta volt, de nem piros, hanem fehér; nem párolt, hanem sült.

Egy kisebb fej káposztát a külső leveleitől megtisztítottam, a káposztafejet 2 cm vastag szeletekre vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem a mindkét oldalukon olajjal megkent káposzta szeleteket. Só. Alufólia. Pirítás.

A tálaláshoz még egy kevés, kacsazsírral meglocsolt burgonyapürét halmoztam a tányérra. színek és formák kavalkádja.

Színek és formák kavalkádja.