2012-09-12

Csülökvacsora

Mindenki ismeri azt az érzést, hogy meglátni és megszeretni; ez most pontosan úgy történt.
Vásároltam kedvenc piacomon és hirtelen rám mosolygott egy közepes, füstölt hátsócsülök. Olyan hívogatóan riszált (megveszel úgyis-úgyis), hogy engednem kellett a csábításnak.

A csülköt otthon meleg vízben megmostam, átnézten, nehogy maradjon rajta nem kívánt dolog és főni tettem egy jókora fazékba néhány babérlevél, fél maroknyi egész feketebors, néhány gerezd fokhagyma és egy teáskanál só társaságában.
Lassú tűzön, gyöngyözve főtt jó sokáig, közben már előre jelezte az illatával, hogy bizony jó vásárt csináltam.

Omlósra főtt, a csontok szinte maguktól pottyantak ki.
Egy napra hűtőszekrénybe került dermedni és csak másnap este szeleteltem fel és néhány szelet rúzsos camambert valamint csípős mustár kíséretében tálaltam.


Jutott is, maradt is, melynek átlényegülése következő reggel történt egy serpenyőben lepirítva és tojással átsütve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése