Áfonyalekvárral sült almás csirkecomb

Az úgy indult, hogy Z talált egy ígéretes receptet, melyen azért egy kicsit alakítottam.

Hozzávalók: 6 db filézett csirke felsőcomb, 2 fej vöröshagyma, 1 nagy vagy két kisebb alma, 2 db 125g-os camembert, áfonyalekvár, só, bors, szalonna, 2-3 szárzeller

A csirkecombfiléket sóztam, borsoztam - pihenni küldtem a hűtőbe. 

Szalonnaszeletet felkockáztam, zsírját kiolvasztottam, melyen a fűszeres combokat megsütöttem majd a vékony szeletekre vágott vöröshagymát is megpirítottam.

A vékony szeletekre vágott alma mindkét oldalát a zsíron megpirítottam. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem a sült hagymakarikákat, erre sorakoztattam a befűszerezett, megsült csirkecombokat; a szárzeller darabokat közéjük szórtam.

A combokat befedtem a sült almával, majd erre rétegeztem a vékony szeletekre vágott camembert sajtokat.

Előmelegített sütőbe toltam majd addig sütöttem, míg a sajt szépen meg nem olvadt.

Ekkor lekentem 3 kanál áfonyalekvárral, majd még így is sütöttem néhány percig.

Petrezselymes rizzsel tálaltam.

Legközelebb a sajtot vastagabbra vágom és az áfonyalekvárt külön kínálom hozzá.

Avokádó

Az avokádó nagyon értékes zöldség, nem elhanyagolható módon nagyon finom is.

Most a legegyszerűbb módon készítettem el.

Az érett avokádót félbevágtam; a magját kivettem.

Extraszűz olívaolajat sóval, borssal és medvehagyma ecettel kikevertem - ezzel locsoltam meg a fél avokádókat.

Mennyei!

Újévi tekercs

Pontosabban szilveszter esti tekercs - ez volt az ünnepi vacsora. 

Egyszerű, gyorsan elkészíthető, alapanyagaiban változtatható. A karácsonyi trakta után valami egyszerű, de mutatós vacsorát fundáltam ki.

Hozzávalók: leveles tészta (nem mélyhűtött), szalonna, hagyma, szűzpecsenyevégek, gomba, 2 kisebb sárgarépa, egy szelet szikkadt kenyérke, tojás, petrezselyem.

A kockára vágott szalonna zsírját kiolvasztottam, melyre rádobtam a vékony szeletekre vágott vöröshagymát és gombát - összepároltam.

A vékony hasábokra vágott sertésszűzpecsenye végeket rádobtam, pirítottam - só, bors. Hozzáadtam a lereszelt sárgarépákat. Amikor a hús már megpuhult (néhány perc) beleszórtam a beáztatott és kinyomkodott kenyérszeletet, petrezselymet és az elhabart tojást.

A leveles tésztát kigöngyöltem, közepére halmoztam a tölteléket; majd az alábbi módon összetekertem.

Egy csíkot a tészta hosszabbik oldaláról levágtam - ezzel díszítettem a tekercs tetejét.

Előmelegített sütőben megsütöttem.

Rövid pihentetés után szeleteltem.

Ha nem fogyna el, akkor hidegen is tökéletes.

Az idei első bográcsozás

Pénteken megejtettük 2014 első bográcsozását! Elsőként az országban? Ez igazából mindegy - az számít, hogy nálunk beindult a szezon.

Január harmadikán már erősen szürkült, amikor az előkészületek indultak - a befejezéskor pedig már masszív sötétség volt, de - mert "de" általában mindig van - a tűz és az ideiglenesen kiépített világítás működött. 

Egy viszonylag gyorsan elkészülő ételt, paprikás krumplit választottam; mert 4 fokban sok meleget elvisz a januári este.

Az előkészületek a konyhában zajlottak (kivéve a tűzrakást): 2 közepes fej vöröshagymát apróra vágtam egy jó nagy adag szalonnával együtt. Fél szál mangalica kolbászt felszeleteltem - ha nem lenne elég a füst az íznek (elég volt).

Hegyes zöldpaprikát és egy kis paradicsomot apróra vágtam. 5 közepes burgonyát tisztítás után felkockáztam.

A bográcsban egy kanál zsíron kiolvasztottam a szalonnakockákat, majd a hagymát megpároltam. Beleugrott a kolbász-paprika-paradicsom trió és jóféle cecei pirospaprika is. A burgonyakockák kevés vízzel, sóval kerültek ezután a bográcsba.

Amikor a burgonya már majdnem teljesen megpuhult, akkor beleszórtam egy bő marék saját készítésű tarhonyát és két pár felszeletelt bécsi virslit.

Innen már felgyorsult a cselekmény - tálalás. Cékla és hagymás uborkasaláta gazdagította a kínálatot.

Mennyei volt - minden szerénytelenség nélkül állítva. Isten tartsa meg jó szokásunkat, a bográcsot, a tűzmestert és a szakácsnőt, hogy rendszeresen füstbe burkolózhassunk. Szombaton is dolgozott a bogrács: rizses hússal volt "teli".

Juhsajttal megszórva.

Rakott káposzta tésztával

Ha valaki a cím hallatán továbbkattintana, várjon egy pillanatot - nem minden az, aminek hallatszik.

Ez a családi kedvenc Z ötlete nyomán valósult meg - havonta egyszer évszaktól függetlenül előfordul az asztalunkon. 

Most, az év végi / év eleji mulatozástól megfáradt gyomor különösen hálás lesz érte.

2 vöröshagymát vékonyan felszeletelünk, megfuttatjuk egy kis zsíron (lehet olajon is), hozzáadunk fél kg darált húst (nálunk sertés, de nincs sértődés pulyka vagy csirke esetén sem), fehéredésig sütjük. Majd kapjon egy kis apróra vágott paprikát és paradicsomot (avagy házi lecsót a kamrából), pirospaprikát - azaz pörköltösen készítsük el.

Közben főzzünk meg egy adag (10 dkg) tésztát (spagetti, kiskocka, nagykocka, makaróni - mindegy).; fél kg szálas savanyú káposztát vágjuk meg egy kicsit; készítsünk elő egy nagy doboz (375g - 450g) tejfölt. Én a 20%-os tejfölt használom, de ízlés és vérmérséklet kérdése.

Egy nagyobb tűálló tálat vékonyan kenjünk ki zsírral vagy olajjal.

A megfőtt tésztát egyenletesen terítsük el a tál alján, takarjuk be az elkészült hús felével majd erre kerüljön a káposzta fele, melyet kenjünk le a tejföl felével.

Hús - káposzta - tejföl - majd irány a sütő.

Összesüt - tálal - behabzsol - elégedetten hátradől - piheg.

Házi chips

A chips szó hallatán mindenki futásnak ered: vagy felé vagy el onnan. Ezt a chipset a hanyatt-homlok elmenekülők is szerintem kedvtelve fogják megnézni. Igen megnézni, mert már egy morzsa sem maradt belőle.

Az inspirációt Gyomro-Sokk Kata kínálta - nem bántam meg, hogy ismét hallgattam rá és megvalósítottam az ötletét.

A karácsonyi - újévi forgatagban az ember sajnos hajlamos ár, hogy az "éhen fogunk halni" érzés kerítse hatalmába; ezért egyes élelmiszerekből a kelleténél többet halmoz fel. Ez nálam most a kifliben csúcsosodott ki - egész pontosan két kifli árválkodott kissé már szárazon a kosárban. 

Nosza tündököljenek átlényegülve egy kis szárított paradicsom olaj segítségével.

A kifliket vékonyra (3-4 mm) felkarikáztam, sütőpapírral (ez most többször használatos) bélelt tepsibe sorakoztattam.

Mindegyik kiflikarika kapott néhány csepp extraszűz olívaolajat a szárított paradicsomról és durvára őrölt gyémántsóval hintettem meg.

A tepsit az előmelegített sütőbe toltam, szép barna színük elérése után már menekítettem is ki őket onnan.

Ennyi. Kész. Tovább tartott most leírni, mint elkészíteni. 

Nem varázslat, de az íze már igen: enyhén sós, ropogós finomság a nyár ízével.

Szerencsemalac

A tavalyi (alig bő 10 órája véget ért 2013) év végi malac-roham hozzánk is bekukkantott. Jókívánság és finomság nem érkezhet elég korán ill. soha nincs késő - ezért bemutatom a mi kondánkat.

Kis család - kis konda - viszont mindegyik külön egyéniség.

Az alapötlet már talán nem is tavalyi, én inspirációt a Face Gasztroblogok csoportjában kaptam.

Kitekertem egy rúd előre kinyújtott leveles tésztát. Vizespohár nagyságú köröket (szám szerint 12) szaggattam - ezek a fejek (malaconként 2 db szükséges hozzá).

6 db orrot szaggattam egy apró kupicás (üres) pohár segítségével - az orrlyukakat egy hurkapálcával készítettem.

Elkészültek a fülek - malacfejenként kettő.

Összeállítás: egy tésztakorongot lekentem felvert egész tojással, ráhalmoztam apróra vágott sajt és sonka keverékét; a fejtetőre illesztettem a füleket, majd beborítottam egy újabb tésztakoronggal. A széleket jól összenyomkodtam. 

Ráillesztettem az orrot - majd az egész fejet lekentem tojással.

Egész borsok lettek a fekete gombszemek; majd irány az előmelegített sütő.

Egészséges barnára sülve keveredtek elő a malacfejek a sütőből.

Őkelmével kívánok nagyon boldog új esztendőt!