Az ellentétek vonzzák és ki is egészítik egymást. Kedvencem a sós és édes ízek párhuzamos, sőt egymás felé tartó terelgetése.
Szokás szerint készült a hétvégi libazsíros kifli - joghurttal, de a dél körül elfogyasztandó reggelire valami kis édesség is kongatott az agyamban.
A tészta egyharmadát "beáldozva" apró kakaós csigákat készítettem.
Kinyújtottam majd három kanál cukorral és kb ugyanennyi kakaóporral megszórtam a tésztát; feltekertem. Míg a sós különítmény megsült, a tekercs ruhával letakarva pihent.
Két cm széles szeletekre vágtam és egymás mellé ültettem őket a sütőpapírral kibélelt tepsibe. Mindegyik tekercs tetejére egy aprócska forgács vajat tettem - így vonultak a sütőbe.
Miután megsültek, még forrón egy-egy kanál kókusztejjel locsoltam meg a süteményeket.
Kipróbáltuk magában és egy kis cseresznyelekvárral megkenve is.
Határozottan állítom, mindegyik verzióban hozta a formáját.
Tésztáját tekintve nem az a habos-babos könnyűség, de two-in-one alapon egy tésztából készíthetünk édes és sós péksüteményt is.
Másnapi formájáról sajnos nem tudok beszámolni, mert valahogy egyik a másik után tünedezett el a tálról.
Már megint a kísértés;-)))))))))))))))))))))
VálaszTörlés:) - Apósom kedvenc mondása: I can resist everything but temptation :)
VálaszTörlés