Évek óta nézegetem a vadrózsák őszi ajándékát a csipkebogyót - a díszítésen kívül is fel kellene használni valamire; mondjuk lekvárt főzni belőle.
Idén végre tett követte a gondolatot. Ollóval felszerelkezve indultam csipkebogyó vadászatra. Némi véráldozat árán összeszedtem egy adagot.
A feketeleves csak most érkezett: a bogyók tetejét levágtam, majd kettévágtam őket, kipiszkáltam a szúrós magocskákat. Szinte hihetetlen, hogy mennyi mag fér el egy aprócska bogyóban.
42 dkg tisztított csipkehús várta megadóan sorsát.
A félbogyókat folyóvíz alatt alaposan megmostam, nehogy egy esetleges mag vagy szúrós szösz benne maradjon.
5 dl vízzel felöntve, folyamatos kevergetés mellett főztem a lekvárkezdeményt.
Viszonylag hamar megpuhult és besűrűsödött a hecsedli, de - biztos, ami biztos - egy kis szűrőben átpasszíroztam az egészet.
A sűrű lekvárt 10 dkg cukor hozzáadásával felfőztem és üvegekbe zártam. Három üvegbe. Egy kicsibe és két picibe.
Meg kell mondanom a tutit: nem vagyok oda érte; mindenki másnak nagyon ízlik - tehát már megint bennem van a hiba.
Summa summárum kétszer készítettem hecsedlit: először és utoljára.
Uff, én beszéltem.
Kicsit elkedvetlenítettél, mert én is hasonló terveken töröm a fejem. Mindenesetre gyönyörű színű a lekvárod, "asszem" alszom még rá egyet...:))
VálaszTörlésNem állt szándékomban :( - különben a megszépítő messzeség ... olvastam valahol teljesen más elkészítési módot, ott nem magozták ki, hanem megfőzték és utána passzírozták - ha én is előbb olvastam volna - már megint ez a volna ...
Törlés:)a kitartás gyümölcse..gratulálok.. amúgy rengeteg szorbit van benne.. erősebb hatással mint a szilvalekvár...én sem nagyon akarok rávetemedni mégegyszer...ha egyben főzöd utólag passzirozod, a szőrét előbb akkor is le kell vágni.. Kata
VálaszTörlésköszönöm - a fekete pösz levágása nem volt gond, a felezés és a mag kibányászás volt a problémás ...
Törlés