A múltkor maradt egy padlizsán, elbújt a kosárban, megúszta a zakuszka készítést.
Egy padlizsán két embernek nem éppen egy bőséges vacsora, ezért körülnéztem a hűtőben - mi is csatlakozna szívesen a padlizsánhoz.
Lábujjhegyen pipiskedett egy nyurga paprika; három paradicsom ide-oda gurult örömében; három kisebb fej vöröshagyma kacéran billegette bajszát. Egy zacskó köles majd' kiugrott a bőréből örömében. Nosza, ha már ennyi önként jelentkező van - kezdjünk neki.
A kis kockákra vágott vöröshagymát extraszűz olívaolajon megdinszteltem, hozzáadtam a héjától megszabadított, négybe vágott paradicsomokat, az apróra szeletelt paprikát. A héjastól felkockázott padlizsán is beugrott a lábosba sóval és feketeborssal együtt.
Fedő alatt, lassú tűzön párolódtak; teljes puhulásig kétszer kaptak a nyakukban frissítő záporként egy kis vizet.
Közben a megmosott kölest háromszoros mennyiségű, sós vízben puhára főztem.
Tálaláskor a kölesre halmoztam a padlizsános ragut, majd egy kis snidlinggel szórtam meg. Azóta már készült. Még készül néhányszor (sokszor).
Jól néz ki! Szeretem amikor így jelentkeznek a vacsorára valók:-)
VálaszTörlésKöszönöm . nálunk kérem szépen csend- rend-és figyelem van :) vagy nincs
Törlés